Korai évek
Árpád 1964. március 15-én, vasárnap látta meg a napvilágot egy alföldi kisvárosban Rottyonújfaluban. A szülés körüli herce-hurcának köszönhetően az ebéd kihűlt. Ez sajnos rányomta bélyegét kapcsolatára apjával, Gézával.
Géza nem vetette meg az alkoholt. Korai távozása okán (disszidált Kazahsztánba) ez volt egyetlen hagyatéka fia számára.
Árpi – barátainak csak Pinyó – az általános iskolát helyben végezte, elégségesbe hajló közepes átlaggal. Nem volt rossz gyerek, mindössze egy-két diákcsíny, néhány kisebb garázdaság és egy pár hektárt érintő erdőtűz írható számlájára.
Az alma materként is jegyezhető „Kis Retkes” vendéglátó egység törzsvendégeinek tagjai közé már 13 évesen felvételt nyert. Cimborái unszolására az 1003-as számú Zrínyi Ilona szakmunkásképzőben szerzett kazánfűtői oklevelet.
Férfikor
Több futballcsapat törzsszurkolói gárdájának oszlopos tagjává vált. A meccsek ugyan nem érdekelték különösebben, de pajtásaival szívesen emeltek le villamosokat a sínről vagy püföltek meg indok nélkül járókelőket.
Épp egy ilyen sportvonatkozású esemény kapcsán ismerte meg későbbi élete párját Marikát, aki akkoriban még az útkeresés fázisában volt. Nem tudta eldönteni, hogy örömlány legyen az NDK-ban vagy fodrász idehaza. Végül – a beköszöntött rendszerváltás hatására – az utóbbi mellett döntött. Fél évvel később összeházasodtak és még karácsony előtt megérkezett elsőszülött gyermekük a kis Vajk. Őt követte Emese, Izaura és Dzsoki.
Anya keményen dolgozott gyakran túlórázott, apa pedig kitartott nem túl jól fizető, de sok szabadidőt biztosító munkája mellett az önkormányzatnál. 15 évvel és egy örökkévalóság plusz két évre felvett hitellel később megvásárolták első saját otthonukat a közeli lakótelepen, kirepültek a szülői házból.
A korai nyugdíjon túl
Az elmúlt 12 évben valamennyi csemetéjük külföldön próbált szerencsét és gyökeret is eresztettek távoli országokban. Árpád nem lát összefüggést a hazai viszonyok és utódaik távolléte között. Bár mind családot alapítottak a határokon túl, apa biztosra veszi, még 10-20 év és hazaköltöznek. Senkinek nem jó idegenben. A gyerekek közül kettőnek nem magyar a párja, ezt nehezményezi is, valahányszor szóbakerülnek.
Marika sírdogál néha, mert nem látták még az unokákat, de Árpád megnyugtatja: Kitisztul majd a fejük, ha megértik végre a nagy tervet. Ha hisznek az igaz híreknek és nem vakítja el őket Brüsszel és a mélyben rothadó liberális nyugat hamis csillogása.
Árpád egy munkahelyi balesetben jelentősen lerombolta (szinte konstans spicces alapállapota végett) amúgysem túl acélos koordinációs készségét. Leszázalékolták, nyugdíjazták. Így végre sokkal több időt tud valódi szenvedélyének, az alkoholizmusnak szentelni. Február óta a gyémánt fokozatú törzsvendég elismerő cím büszke tulajdonosa a Kis Retkes italbolt jóvoltából.
Igyekszik ujját folyamatosan a közélet verőerén tartani. Olvasni nem olvas ugyan, mert papírja van róla, hogy az nehezen megy, de amikor csak teheti követi az M1 televízió hírfolyamát. A sírig fogékony az unorthodox megközelítésekre, összeesküvés elméletekre.
Alapvetően boldog. Tudja, hogy megvédi őt Orbán – A Jó Isten Áldja Meg – Viktor és nem lesz itt semmi baj. Csak az a sok pusmogás zavarja kicsit korrupcióról, a demokrácia hiányáról meg valami válságról.